...az alábbi felvételre sokat vártam, mai "kifejezéssel"élve - bakancslistás - volt (titkon remélem, hogy lesz még rá alkalmam barangolásaim során). A sakál...

 Üzekedés idején történt.

Hajnali 4-kor már úton voltam a "megszokott"helyre, mondhatni.Még félhomályban sikerült elfoglalni a "leshelyemet" egy keskeny nyiladékon, amely egy kukorica tábla és egy nagyobb kiterjedésű nádasos - sásos terület közé van ékelve.Szarvasok voltak kint rajta, de sajnos a fény még kevés volt a fényképezéshez, a mozgás is gyanús lett nekik, így faképnél hagytak.Bíztam a korai időben...

Alig helyezkedtem el, mikor a kukoricából 40 méterre kiváltott egy barnás "valami", a takarás akkora volt a nyiladékon, hogy csak a hátából látszódott egy sáv.

Hirtelen azt gondoltam, hogy róka.De hamar beugrott, hogy mivel is állok szemben (mint utóbb kiderült szó szerint is!). A mozgása és testtartása alapján már tudtam, hogy sakál...szerencsémre irányomba indult el!Torkomban dobogott a szívem, ugyanis ritka pillanat, hogy ez az óvatos, rejtett életet élő toportyán ilyen közelre bejöjjön.

A gép kattanására emelte fel a fejét és ugyan azon lendülettel már el is ugrott! Ez az egy kép sikerült a sorozatból...

Először a terület egy részlete...az alábbi "nyiladékon"várakoztam...

És a portré Őkelméről...

Mint már említettem korábban, hogy néha "sebezhető"vagyok és eltérek a "tárgytól"...most is megtörtént...az alábbi "betét"képek készültek...

És egy kontraszt. Napfelkelte és napnyugta...na persze nem egyszerre(!)