Plank Csaba-Leskelődéseim

Csak szívvel érdemes.Bármit. - Vida Gusztáv

2020.

2020. március 01. 22:05 - PlankToni

Új év...első felvételek

 Elbúcsúztattuk az óévet és megkezdtük az új évet! Új év, új lehetőségek! Valaki fogadalmakkal kezdi, kezdte az évet, én fényképezéssel. Az év első fényképezését a Bakony lankáin kezdtem! Tiszta idő fogadott, mikor kiértem. Az alábbi képkocka szó szerint a 2020-as év első "expó"-ja!

blog_12.JPG

Úgy érzem ennél szebb évkezdést nem is képzelhettem volna el!

Ahogy világosodott utamat folytatva egy muflon nyájat pillantottam meg a repcén, azonban annyi hiba csúszott a számításaimba, hogy ők is észrevettek! Hiába, az ördög soha sem alszik! Kosok, jerkék vegyesen. Jellemzően késő ősszel megjelennek a körzetbe és kora tavasszal beljebb, feljebb húzódnak, no de ez élettani sajátosságuk is!

Elég távol voltak...

blog1_14.JPG

blog2_12.JPG

Ki is szúrtak és megugrottak...

Szép, derült, napsütéses idő kerekedett, körbejártam a kaszálót, de semmi mozgás nem volt, kicsit késve érkeztem. Hirtelen ötlettől vezérelve, egy erdő széli vetés közepén próbáltam szerencsét, elhagyott les "romjai"között, hát ha...

Egy őzbak poroszkált mit sem sejtve felém, gyanútlanul, élvezve a kelő nap melengető sugarait.

blog3_14.JPG

De a kattogásra felfigyelt, gyanús lettem neki és elkezdte szaporábban szedni a lábait...

Ez a reggel és az év első kimenetele ennyit tartogatott számomra!

A Másnap már a Mezőföldön talált. A reggel egy cseppet sem hasonlított az előzőhöz. Emlékeztetett, hogy még télvíz van, odakoppintott egy ködös, deres, hideg hajnallal - reggellel! A nád mellett vártam, várakoztam, ugyanis egy bika rudli, az információk szerint, igen jól tartotta a helyét! Kiérkezésem pillanatában üresnek láttam az említett "nyiladékot", állványt - gépet beállítottam és vártam. Az üresnek vélt sásban egyszer csak mozgásra lettem figyelmes...elsőnek egy gyenge villát pillantottam meg, aztán a gazdáját is! Itt is, ott is mozgás kerekedett, de fotózás szempontjából nem a leg"ideálisabb"helyeken. Ezen a terepen nagyon könnyen takarásba tudnak érni, hisz' ki sem jönnek belőle!

blog_13.JPG

Azért megmutatták magukat! A képen egy gyenge képességű "gyerek" bika látható...

blog2_13.JPG

Voltak többen is!

blog3_15.JPG

 Szana szét feküdtek a sásban - nádban. Mozgásra a távolabb pihenők is lábra álltak!

blog4_13.JPG

A fél szár törött volt...

blog5_12.JPG

...ahogy felálltak, megmutatták magukat, úgy tűntek el a nádfal rejteket adó sűrűjében! Én átfagyva, de a látottaktól mit sem bánva, össze szedtem a felszerelésemet és magukra hagytam őket. Meg van szegényeknek a bajuk, ilyenkor...télvíz idején!

Ez a hónap, január ennyit tartogatott, mutatott számomra! Most a februárral folytatom...

Február! Február havát egy röpke "Sárrét" látogatással kezdtem. Tettem egy kört, szerencsét próbálva a libákkal.

Nem volt szerencsém, dokumentációs képet sikerült készíteni...

blog_14.JPG

Összefutottam egy hasmenéses bakkal is. Jó egészséget kívánva neki, ott hagytam...

blog1_15.JPG

A téli nap gyorsan a horizont alá bukott!

Következő alkalommal a Bakonyban próbáltam szerencsét! Felkészülve, hogy ebben az időszakban úgymond "csizmát húznak" a szarvasok! Ugyanis ilyenkor kezdik a koronás fők elhagyni a fegyvereiket, koronáikat. Ilyenkor áll neki boldog, boldogtalan kergetni őket, ugye nem kell mondanom, hogy szabálytalanul! Ebben az időszakban mindenhol ember nyomokkal lehet találkozni erdőn - mezőn, váltókon...mindenhol! Még a fa tetején is! És ez nem vicc! Volt rá példa, de nem sértem senki személyiségi jogait!

A félreértések elkerülése végett, én mindig engedéllyel, a terület tulajdonosával, kezelőjével egyeztetve megyek fényképezni!

No, de térjünk a lényegre! Ezen a hajnalon korán (mint mindig) útra keltem! A napfelkelte nem hazudtolta meg magát, súrolva "giccs" határát, igaz...

blog1_16.JPG

A távolban egy kisebb "nyájat"vettem észre, de a megközelítésük lehetetlen volt a távolság miatt, és az állandó mozgásuk miatt is.

blog_15.JPG

Egy maroknyi kos.

blog2_14.JPG

Egy nagyobb kaszáló szélén cserkeltem, mikor a sűrűből súlyos testek alatt recsegtek és súrlódtak az ágak. Gondoltam, engem nem hallhattak meg, ahhoz távolabb voltak és kint a kaszáló szélén hangtalanul tudtam haladni, a szél iránya is jó volt. A zörgés alapján szarvasokra tippeltem. És nem tévedtem! Egy 7 - 8 fős bika rudli váltott ki a rejtekét adó sűrűből, illetve ugrottak meg. A közelség és a gyorsaság miatt nem igazán tudtam gyorsan visszatekerni a zoom-ot.

blog3_16.JPG

Pillanatok alatt a rét közepén voltak, kettő király már elhagyta a koronáját közülük.

blog4_14.JPG

A fenyves szélén kicsit hezitáltak, nézelődtek, felmérték a terepet.

blog5_13.JPG

Szétszóródtak...

blog6_11.JPG

Míg nem egy arra alkalmas váltón elhagyták, a számukra veszélyesnek vélt, erdőrészt..

blog7_11.JPG

A hónap utolsó napjaiban a "megszokott" bozót szélén próbáltam szerencsét! Itt is hasonló körülményekre számítottam, zavarás terén, mit fentebb írtam! Ahogy jött fel a nap, úgy szorította vissza a szürkület egyhangúságát és úgy festette be a vidéket, alakot és színt öltött minden.

blog3_17.JPG

blog2_15.JPG

Próbáltam a nádfalat és nádfal előtti sásos sűrűt vallatni, de egy zörgést, törést, locsogást nem lehetett hallani. A terület belsejébe haladva megpillantottam egy sötét foltot közvetlenül a nád tövében. Tudtam, hogy ott nincs tuskó és faág, így csakis disznó lehet...

Nem tévedtem!

blog4_15.JPG

Tőle pár méterre szintén feltűnt(ek) egy "vacoknyi" disznó(k), ők összebújtak, úgy melegítették egymást.

blog6_12.JPG

Sikerült őket hangtalanul megközelíteni. Egy hosszú éjszaka után jól esett nekik a kelő nap melengető sugarait érezni a hátukon!

blog5_14.JPG

blog7_12.JPG

Nagyon aludtak! Néha - néha egyikük megmozgatta a nyakát, biztos elzsibbadt, élénkítse a vérkeringését!

blog8_9.JPG

 Míg nem, egyszer csak egy árulkodó, kevergő áramlat...talpra állította őket! Illetve először csak egyikőjüket.

blog9_8.JPG

...ezáltal megkezdte a sort...

blog10_8.JPG

A kissé távolabb vackoló koca is felfigyelt a mozgásra. De a takaró az orrán maradt és az "arcát is összegyűrte az ágy".

blog11_9.JPG

"Az aki szép, az reggel is szép"!

blog12_7.JPG

És mindnyájan elhagyták a bemelegített vackukat, eltűntek az "őserdőbe"! A reggel még annyit tartogatott, hogy akkora mozgás - zavarás kerekedett mint egy sétáló utcán...Így értelmét nem láttam tovább maradni...

A feni videó monopodról készült, nem a legstabilabb...ezt kérem nézzétek el!

 

 

Szólj hozzá!

Visszatekintés... II.

2020. február 19. 23:37 - PlankToni

Október...december

...előző írásomat Szeptemberrel fejeztem be...

 Október, naptárban a nyolcadik hónap, de valójában a második! Ugyanis Szeptemberrel indul az igazi "év", régi Öregjeink közül valakinek Szeptember volt az év kezdete, szeptembertől - szeptemberig év eleje és vége!

Na, de Szeptember után Október következik a sorban. Dámos területen ilyenkor indul be az élet igazán, a vendégek egymásnak adják a kilincset. Igazából már Szeptember második felétől lehet hallani elvétve, esténként, egy - egy mással össze nem hasonlítható és téveszthető hangot...elkezdődik a barcogás! Amely területen mind gím, mind a dám jelen van, ott "összefolyik" a kettő, a bikák bőgésébe bele - bele csendül egy horkantás! Figyelmeztetve, hogy lassan az Ő idejük következik.

 Mint említettem, dámos területen ilyenkor élénkül fel az élet! Ilyenkor nem lehet csak úgy sétálgatni, nézelődni! Pontosabban minden üzemi és nagyvadas társasági területen augusztus 20-tól erdőlátogatási tilalom lép érvénybe! Ezen időben csak pontosan egyeztetve (engedéllyel) ildomos az erdőben nézelődni, hallgatózni, és ez ránk, fotósokra hatványozottabban érvényes! Ugyanis a vadászatra és fényképezésre "alkalmas" időszak - napszak egybe esik! Ezt nagyon illik betartani és tiszteletben tartani! Bizonyos értelemben mi, fotósok, is vendégek vagyunk adott területen!...no de, nem húzom tovább a szót, viszont úgy érzem ezt tudni érdemes, esetleg (hátha) valakinek új információk vannak benne! 

 ...reményekkel vártam Októbert...Annyi időt sajnos nem tudtam rájuk fordítani mint a bőgésre, de úgy érzem nem panaszkodhatom! Türelemmel vártam, hogy lecsengjen a vendégjárás, míg nem egyik délután telefonon érdeklődve, egyeztetve szabad utat kaptam a területre...

 Kellemes őszi, októberi idő fogadott, bár a szél kissé erősen fújt, de sebaj! A lényeg, hogy szerencsét próbálhatok! És ami még lényeges volt, hogy nem kevergett, mármint az árulkodó széljárás! Ismerve a fő barcogóhelyet, elindultam egy szálas erdővel borított gerincen, ahonnan már hallani lehetett az összegyűlt lapátosok szerelmi szólamát! A közelükbe cserkelve gyanúm (megint) beigazolódott, mert az udvarlás a domb oldalában folyt, a gerincre nem jöttek fel, pedig de szép háttér lett volna...A megközelítésük nehéz volt, nem akartam őket elugrasztani, így türelmesen vártam...Mint ahogy tőlem nem messze egy ifjú lapátos is.

blog2_2.JPG

Várt, pihent és figyelt... nem szerettem volna elugrasztani, mert magával vitte volna az egész társaságot! Szeme rajtam...

blog3_2.JPG

A bálozókból eleinte ennyit láttam...egy meredek hajlat volt alattam "közöttünk", ha nagyon mozgok és kimegyek a szélére, kiszúrnak...mivel a vadfotós és vadász legfőbb fegyvere a türelem, így vártam! Már az is élmény volt, hogy 20 - 30 méterre lehetek a barcogó bikáktól...!

blog_3.JPG

Araszolva centiméterenként közelebb jutottam...Míg nem meg tudtam pillantani az első udvarlót! Feladták megint a leckét...a fák között jöttek és mentek, nem nagyon álltak meg. Csak mondták és mondták...

blog1_4.JPG

Néha csak "réseken"keresztül sikerült képet készíteni.

blog6_4.JPG

Keretbe foglalva.

blog7_3.JPG

Jöttek - mentek, mondták és mondták...

blog4_4.JPG

blog5_4.JPG

blog9_4.JPG

blog10_4.JPG

A szél az fel - feltámadt.

blog11_3.JPG

Szemmel kellett tartani az ifjú lapátost is... Ő is ugyan ezt tette!

blog14_1.JPG

Volt amikor lanyhult a figyelem.

blog8_4.JPG

De aztán nem bírta idegekkel.

blog12_2.JPG

 ...és jobban szemügyre vett! 

A többiek pedig gyanútlanul udvaroltak.

blog13_1.JPG

A fel - fel kerekedő szél, ahogy haladt az idő, mindig kissé hűvösebben rohant végig a lombok között, magával ragadva a megsárgult, őszi színeket öltött faleveleket, amelyek nem bírtak kapaszkodni és halkan aláhullottak, általuk is megszínesítve a táncparkettet.

blog15_1.JPG

blog16.JPG

Így búcsúzott Október! Teret adva nagy testvérének, a novembernek...amely erősebb ecsetet ragad és még jobban megfesti a tájat! 

Novemberben sajnos nem jutottam ki...

Az év utolsó hónapja, december...igazi tél sajnos nem volt! A Mezőföldön is kopasz lett a határ, aki időben kezdte az őszi talajmunkákat is elfelejtette már ilyenkorra...Egyedül az őszi vetésű gabonák adnak némi színt ilyenkor, amúgy kietlen, sivárnak tűnik a táj! Pedig nem az! Itt - ott őzek fekszenek a szántásokban, viszont a megközelítésük...lehetetlen! Ahogy a lentebbi képen látszik!

blog4_5.JPG

Azért némi szerencsével.

blog_4.JPG

Suta, kettő gidájával.

blog1_5.JPG

"Bakfis".

blog3_3.JPG

blog2_3.JPG

Az alábbi bak december elején még viselte fejdíszét. Egy fasor takarásában terveztem megközelíteni, de kiszúrt.

blog5_5.JPG

Csapadékban nem volt hiány, a képen látható terepen kell ilyenkor "ügyködni", ilyen viszonyoknál a csizmára is ragad + pár kg sár! Ez az igazi "kardio"!

blog6_5.JPG

blog7_4.JPG

A Hold...

blog8_5.JPG

Így múlt el 2019...nem panaszkodhatom, úgy érzem! "Sokat" mentem, de nem eleget! Igyekezni fogom behozni. Persze olyan is van, hogy napokig nem nyomom le az expó gombot! Viszont "üres kézzel" nem jövök be akkor sem! A lelkünkben sok szép élménnyel gazdagodva érkezünk haza! Ugyanis, mikor kint vagyok, kint ülök és hallgatom a természetet, vagy éppen a csendet, akkor egy szó jut eszembe: harmónia...

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Visszatekintés...

2020. február 18. 12:11 - PlankToni

2019-re...

...már nagyon rég' nem írtam! Ami nem azt jelenti, hogy nem fényképeztem és nem jártam a "vadcsapákat"...ösvényeket!

 Eltelt egy év az utolsó írásom óta. Egy év! Így, leírva nagyon rövid, viszont ha hátra tekintek akkor nagyon hosszú! Az eltelt egy év alatt kettő nagy döntést is meg (kellett) hoztam/ni...De ez egy másik"történet", nem ide vágó! Ezért sem írtam, illetve szerepet játszottak benne, hogy nem írtam!

A mostani írásomban a tavalyi év egy - két történetét szeretném veled megosztani, Kedves Olvasó...

Kezdeném is az "elején", pontosabban júniussal...

Június hónapban egy nagyon kedves Barátom (K.Lali) révén, lejutottam Gemencre! Egy hétvégét töltöttünk lent, igaz, az időzítés, már ha szabad így fogalmaznom, igazán embert próbálóra sikerült! De ilyen a nagyvad fotós élete, ki kell bírnia mindent a "cél"érdekében! Ugyanis az ár után érkeztünk (éppen vissza vonulóban volt) és rengeteg szúnyog fogadott! Ennyi szúnyogot még elképzelni sem tudtam...ahogy kiszálltunk az autóból megleptek minket! Az álcaruhán + álcahálón keresztül is a vérünket tudták venni! Mi még szerencsések vagyunk (voltunk) emberek, mert ahogy elhagytuk a "terepet"bementünk a szúnyogháló mögé a szálláson, de a vad az szenvedett tőlük továbbra is! A vízben találtak menedéket! Egész napokat a vízben töltöttek, töltenek ilyen esetekben. Ahogy barátomat idézem (remélem nem haragszik meg!), a "víz diktál, ahhoz igazodik minden és mindenki"!

Az alábbi képekért szó szerint a vérünket adtuk...

blog1.JPG

blog.JPG

blog4.JPG

blog5.JPG

blog6.JPG

blog9.JPG

Az alábbi képen látható fekete gólya olyan váratlanul lepett meg, hogy időm sem volt felocsúdni, csak kattintottam és próbáltam "lekövetni"már amennyire tudtam...

blog8.JPG

Különböző gázló madarak megfordultak előttünk, megmutatták magukat...dokumentációs jellegű képeket sikerült róluk készíteni, mindig mozgásban találkoztunk velük...

blog2.JPG

Gemenci hangulat...

blog7.JPG

Az alábbi képpel búcsúzott Gemenc!

blog10.JPG

Még egyszer köszönöm szépen Barátomnak ezt a felejthetetlen hétvégét és lehetőséget!

Június hava után következzék a július - augusztus...Július! Az őzek nászának kezdetét jelenti, ugyanis a legnagyobb nyári hőségben kezdődik az üzekedés, az őszek násza! Amikor perzsel a nap, akkor kezdenek kacérkodni a suták a bakokkal és "hívják"őket tüzes táncra! Ami átcsúszik augusztus első felére...Na, de mielőtt az üzekedés képeivel kezdeném, látogassunk meg egy félre eső sarkot valahol a Bakonyban...

blog_1.JPG

blog1_1.JPG

Az ezüst hátúak...három koca malacokkal...

blog2_1.JPG

blog3.JPG

Valami azért gyanús volt nekik, pedig a szél is jó volt és álcázva is voltam, szemmel tartottak...Ösztönök!

blog4_1.JPG

Térjünk rá az üzekedés időszakára! Szintén a Bakony lankáin, egy kaszálón...Folyt a harc!

blog5_1.JPG

blog6_1.JPG

blog7_1.JPG

Az utolsó roham!

blog8_1.JPG

A győztes...

blog9_1.JPG

Tekintsünk kicsit a Mezőföldre, ott is szerencsét próbáltam üzekedéskor...Sípra való reagálás elég rapszodikus volt! Az alábbi képen látható bak elég nagy hévvel érkezett!

blog1_2.JPG

Szintén nagy hévvel érkezett az alábbi bak (is) a sípra, igaz előtte volt egy kisebb csörtéje...egy bakkal, amely sutával volt és őrizte...de csalódást okoztam számára!

blog3_1.JPG

blog4_2.JPG

Nem akart hinni a szemének! Körbe járt, szél alá került és méltatlankodva elugrott!

blog5_2.JPG

Isti Barátom révén a szomszédos területen is szerencsét próbáltunk a bakokkal...

blog6_2.JPG

Felfigyelek a sípra...persze az erőfölény miatt az idősebbik bak reagált!

 

blog7_2.JPG

El is indult a hang forrása felé...

blog8_2.JPG

De valami gyanús volt...semmi suta formám nem volt (jelenleg sincs!)...

blog9_2.JPG

Az alábbi képpel lett vége annak a hajnalnak...Ezeket a hangulatokat, képeket, színeket át kell élni, még a fénykép sem adja vissza igazán!

blog10_1.JPG

Üzekedés idején a suták magára hagyják a gidákat, míg táncban vannak, táncba mennek..

blog11.JPG

blog12.JPG

Így múlt el július - augusztus...Augusztus közepe - vége felé már megjelenik a mélyebben fekvő réteken, kaszálókon a pára, idézvén, emlékeztetve, hogy lassan a királyok veszik át az uralmat az erdőn...! Minden figyelem őrájuk irányul! A hercegek addigra már a fáradalmaikat pihenik...

blog10_2.JPG

blog11_1.JPG

Míg nem, egyszer csak, augusztus végén...Mikor megszólal az első!

A várva várt hang! A vadászok és persze fotósok karácsonya, amelyet minden évben izgalommal várunk, mert nincs kettő egyforma bőgés, nincs kettő egyforma Szeptember! A hűvös hajnalok, ködpárával telt reggelek...Vajon mit tartogat számunkra ez a bőgés...Ki tudja, ezt ekkor még...

blog1_3.JPG

blog_2.JPG

...most már tudom, hogy szintén egy életre szóló élményhez juttatott! Bepillantást engedett nyerni a királyi nászba! Láthattam csatákat a tehenek kegyeiért, láthattam kacérkodni idősebb matrónát fiatal "siheder"bikával...

blog5_3.JPG

Unikornis...

blog6_3.JPG

Amikor a király színre lépett...először pillantottam meg a koronát! Nem mindennapi!

blog4_3.JPG

Egy következő reggelen egyszer csak beúszott a látótérbe és a fényképezőgép keresőjébe az egész királyi korona!

blog8_3.JPG

Beszéljenek a képek helyettem...többet mondanak minden szónál! (Teljes valóságában a király!)

blog9_3.JPG

blog15.JPG

blog14.JPG

A testőr...olyan közel volt a tehén, hogy nem mertem mozdulni, nehogy elugorjon, a zoom-ot nem tudtam vissza tekerni!

blog13.JPG

blog19.JPG

A lemenő napba kiálltja vágyát..

blog18.JPG

Azért a tehenekről se feledkezzünk meg! Az ezer szemű tehenek...

blog10_3.JPG

blog11_2.JPG

blog12_1.JPG

A harcos...

blog20.JPG

blog21.JPG

Egy félre eső kaszálón...

blog25.JPG

blog26.JPG

Ellenfényben...

blog24.JPG

Egy Öreg Úr, ki nagyon tudott magára vigyázni!

blog31.JPG

blog33.JPG

Szeptember hangja...

Ahogy mentünk kifelé a lakodalomból, úgy fáradt a násznép! Reggel, jól esett a hátat melengető őszi napfény!

blog23.JPG

blog27.JPG

Teljes valójában megmutatta magát...

Azért megmutatta magát a Király! Vigyázz magadra, harcos! Szükséged van még 4 - 5 évre, hogy megmutasd mit tudsz valójában! Ki tudja, hogy az ilyen nagy bikák honnan indulnak és hova tartanak... Hisz a végtelenből jövünk és a végtelenbe tartunk mi magunk is!

blog30.JPG

Így telt el Szeptember! Jövőre ugyan ekkor, ugyan itt! 

Folytatom majd...ígérem, idén aktívabb leszek írás ügyileg (is)!

 

 

 

1 komment

Fagyoskák...

2019. május 01. 14:17 - PlankToni

Gyermek sors hidegben...

Még szintén februárban történt, hogy megnéztem a nádas szélét, környékét. Alig léptem be a területre, egy enyhe kanyart követően kettő vadmalacot vettem észre a bokrok tövében. 

blog1_13.JPG

Óvatosan mozogtam a közelükben, ugyanis a sűrűbe nem láthattam be, így nem tudtam, hogy anyukájuk a közelben van -e. Tudnak kellemetlen meglepetéseket okozni a malacos kocák (is)! Ezt szerettem volna elkerülni!

Szegénykék úgy el voltak foglalva önmagukkal, hogy nem is érzékelték, hogy ott vagyok és kattogtatok! Kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél, így ránézésre...

blog_11.JPG

blog2_11.JPG

Turkálgattak, keresgéltek...

blog3_13.JPG

blog4_12.JPG

Időközben egy harmadik társuk is előkerült a sűrűből.

blog5_11.JPG

Hagytam őket békésen keresgélni, jó egészséget kívánva, hogy túl éljék a fagyos késő téli napokat - éjszakákat!

A nádfal tövében pár darab szarvas tehenet vettem észre, dokumentációs jelleggel készítettem egy képet róluk, hogy az ember nem is gondolja, hogy pár méterre tőle "mi történik" ha egy hasonló terület rész mellett halad el!

blog6_10.JPG

Egy reggeli fénykép egy csatornáról...

blog7_10.JPG

Ez a reggel ennyit tartogatott!

Szólj hozzá!
Címkék: Malacok

Folytatás...

2019. május 01. 13:56 - PlankToni

Év eleje...

Nagyon rég' nem írtam, kicsit elhanyagoltam. A figyelmemet más kötötte le, változások életemben...na de ez egy más történet, nem "eme" témába vágó...

Szóval az év következő fényképezős kirándulását szintén a Mezőföldön ejtettük meg, K.Lali Barátommal! A terület Tolna megyei határát vettük célba. Hajnalban hideg metsző szél fogadott minket, de egy kis "hűs"februári "szellő" nem tudja kedvünket szegni! 

Egy repce vetés mentén kezdtük a terület vallatását, távolban több őzet is láttunk rajta, de sajnos a terepviszonyok miatt a megközelítésükről szó sem lehetett. Folytatva az előre eltervezett útvonalunkat, egy rókát pillantottunk meg, éppen a felkelő nap fényében, Sajnos a terepviszonyok itt sem kedveztek számunkra. Egy képet azért megpróbáltam készíteni róla, sajnos a cincogásra sem reagált, nem jött közelebb...A felkelő napsugarak arany kontúrba foglalták a ravaszdit...

blog8_8.JPG

A vetés mellett, ahogy vége szakadt, elértünk egy csenderes, bokros, fás részhez, enyhe lankákkal tűzdelve. Itt igyekeztünk az őzeket meglepni a túlsó oldalán, már ha éppen kint napoznak, legelésznek. Ki sem értünk az ellentétes oldalára ennek a csenderes résznek, mikor is megugrás hangjait hallottuk a sűrűben. Egy pár pillanat múlva meg is láttuk a zaj okozóját, vagyis jobban mondva csak a lábait. Nem tudtuk megállapítani, hogy bak - e vagy suta. De szerencsére nem "cáfolta"meg az őzek természetét, mivel egy fiatal bakocskáról volt szó, a kíváncsisága nagyobb volt a félelménél...csak megmutatta magát!

blog9_7.JPG

blog10_7.JPG

Magas térdemeléssel kisétált elénk az útra, de mint lenni szokott ilyen helyzetekben, pont lemerült az akkumulátor a gépben! Így én nem tudtam több képet készíteni róla! Megmozdulni pedig nem akartam, nehogy elugrasszam...

blog11_8.JPG

Végül csak gyanúsak lettünk számára és nagy méltatlanságok közepette elugrott! Ilyen a "vadászat"! 

Végezetül egy nyílt "placcon" haladtunk keresztül, ahol egy sutáról és tavalyi gidájáról sikerült "sziluettes" képet készíteni.

blog12_6.JPG

A nagy szél miatt nem mutattak akkora aktivitást az őzek. Ők is elvonultak a szélvédett helyekre.

Majd legközelebb!

 

Szólj hozzá!
Címkék: Folytatás

2019...új év

2019. február 01. 19:25 - PlankToni

...új remények!

...az év első kirándulása! Nagy Peti szak Társammal,barátommal (hosszas időpont egyeztetést követően) célba vettük a Mezőföldet! 

Társaink...különböző méretben...

objektivek.jpg

Ahogy kiértünk a területre még szürkület uralkodott és hideg, büszke szellő lengedezett, kedvező irányba. A célba vett szegletet sajnos tőlünk független okból nem tudtuk "bevenni"...de ez nem szegte kedvünket.

Ellentétes irányban indultunk a tervezetnél, ahol is egy enyhe lanka mögött őzeket vettünk észre. Az irányukba futó fa és bokor sor takarását kihasználva próbáltunk a közelükbe férkőzni. Ahogy osontunk irányukba, egyszer csak a fasorból kiállt elénk egy suta...és elindult irányunkba. Kíváncsivá tettük!

blog1_12.JPG

blog2_10.JPG

Majd követte az egész "banda"...

blog_10.JPG

A suta kíváncsisága és figyelme nem lankadt! Egyfolytában szemmel tartott bennünket.

Majd csatlakozott hozzá még egy figyelő szempár!

blog3_12.JPG

Azért csak - csak közeledett...

blog4_11.JPG

A csatlakozott szempár...

blog5_10.JPG

Figyelő pózban..

blog6_9.JPG

A csapatban volt egy beteg suta is ( sugár gomba vagy bőr fibroma)...

blog7_9.JPG

blog8_7.JPG

Egy tájkép erről a reggelről..

blog9_6.JPG

Menet közben szemünk elé került egy "kis madár"... Ökörszem...amelyet sikerült megörökíteni.Miközben mondta a magáét.

blog10_6.JPG

blog11_7.JPG

Így indult az év...

 

Szólj hozzá!

Viszlát 2018...

2019. január 02. 01:37 - PlankToni

Számvetés

  Elérkezett az év vége, ideje a számvetésnek. Ilyenkor az ember kicsit lassít, megpróbál "leülni" és végig gondolni az egész éves tevés - vevést, ténykedést. Most megpróbálom én is. Megígérem, hogy rövid leszek...

2018-as év jól kezdődött számomra. Rögtön újév után sikerült össze futnom muflonokkal (még ha nem is kosokkal, de egy bárányt sikerült megörökítenem). Rögtön az elején, előtte egy rókával...

01_03.JPG

01_03_i.JPG

01_03_ii.JPG

Még aznap, kint a kaszálón sikerült megközelítenem egy vadmacskát. Többször láttam már távolról, egerészni, vadászni de a nyílt kaszálón nem tudtam meglepni. Most sikerült, valamelyest...

01_03_iii.JPG

01_03_iv.JPG

És angolosan távozott. A búcsú pillantás.

01_03_v.JPG

Még ugyan ezen hónapban megint összefutottam a muflonokkal. Itt gyorsabbak voltak nálam, szerettem volna az egész nyájat "lekapni", befogni a keresőbe.

01_07_i.JPG

Ez volt január...

Aztán márciusban ismét beköszöntött a tél, mint mostanában, mindig. De egy igazi megszállottat ez nem tart vissza, hát mit is mondjak, nem egy kirándulni való idő volt, nem is láttam semmit...de mentem!

03_07.JPG

03_07_i.JPG

A képeken látható hómennyiség egy hét alatt elolvadt. Egyből szerencsét próbáltam, de megelőztek...Íme:

03_13.JPG

Még a muflonok is vetettek búcsú pillantást (pont kiváltottak az erdőből) az Úr irányába, nem kell mondanom, aki tilosban járt...

03_13_i.JPG

03_13_ii.JPG

Rá következő héten megint fehérbe öltözött a vidék...A képen látható fiatal bak 70 méterről szúrt ki és felkeltette(m) a kíváncsiságát, mintha zsinóron húzták volna, elindult irányomba.

03_22.JPG

03_22_i.JPG

03_22_ii.JPG

Ezután egy nyiladékon várakoztam, ahol is egy suta cserkelt be, de a fák takarása miatt kicsit bújócskáztunk.

03_22_iii.JPG

Áprilisban egyetlen "értékelhető" képet tudtam készíteni...

04_21.JPG

Júliusban az egyetlen lábon álló tritikáléban volt nagy mozgás, disznók dolgoztak benne rendesen.

07_12.JPG

07_12_i.JPG

07_12_ii.JPG

És kint a kaszálón is, fényes nappal...

07_12iii.JPG

07_12_iv.JPG

Egy nyári reggelen a távoli bálákon észre vettem rókákat, vártam egy kicsit, hogy mit - merre mozdulnak, egyikőjük maradt, hogy kipihenje az éjszaka fáradalmait.

07_16.JPG

07_16_i.JPG

07_16_ii.JPG

Itt felfigyelt a hangra, aki a legszebb álmából riadt.

07_16_iii.JPG

07_16_iv_1.JPG

Szintén a nyári időszakban sikerült a szarvasokat kint érnem megfelelő fényeknél, kicsit elbogarásztak. Meglepte őket a felkelő nyári nap!

07_25.JPG

07_25_i.JPG

A jövő nemzedéke, játék közben. Az első képen gyakorlás folyik...

07_25_ii.JPG

07_25_iii.JPG

07_25_iv.JPG

Figyu, súgok valamit...

07_25_v.JPG

Augusztus közepén, otthon, egy nem mindennapi élményben volt részem. Életemben először sikerült lencsevégre kapnom egy aranysakált, bejött 20 méterre.

szilas_08_19.JPG

Pár nap múlva, a Bakony fennsíkján leültem az erdő szélén, hogy gyönyörködjek a kilátásban, megfelelő rálátásom volt az egész kaszálóra. Míg üldögélek, egyszer csak a horizontom megjelenik egy fül pár, utána a többi. Egy rudli jött csemegézni, volt közöttük egy fiatal, kíváncsi bika.

08_25.JPG

08_25_i.JPG

08_25_ii.JPG

08_25_iii.JPG

08_25_iv.JPG

És az alábbi képpel indultunk szeptember irányába.

08_25_v.JPG

Elérkezett SZEPTEMBER. Így csupa nagy betűvel! Úgy érzem, sikerült! Nem mindennapi volt...beszéljenek a képek.

szilas_09_09.JPG

szilas_09_09_i.JPG

szilas_09_09_ii.JPG

szilas_09_09_iii.JPG

szilas_09_09_iv.JPG

szilas_09_09_v.JPG

szilas_09_09_vi.JPG

És egy hajnal...az őszi hangulatnak nincs párja!

szilas_09_15.JPG

szilas_09_15_i.JPG

szilas_09_15_ii.JPG

Azért nem mindennap kerül az ember ilyen közelségbe egy ekkora bikához!

szilas_09_15_iii.JPG

szilas_09_15_iv.JPG

szilas_09_15_v.JPG

szilas_09_15_vi.JPG

Így telt el Szeptember! Úgy érzem az égiek nem mindennapi élményekkel, lehetőségekkel ajándékoztak meg!

Október!

Sajnos nem úgy alakult ahogy terveztem, A hónap végén tudtam csak kijutni. Gyene Szilárd (Szicsó) barátommal.

Még sikerült a barcogást elcsípnünk.

bereny_10_21.JPG

bereny_10_21_iii.JPG

bereny_10_21_iv.JPG

bereny_10_21_v.JPG

bereny_10_21_vi.JPG

Ezúton is köszönöm szépen a lehetőséget Barátomnak!

November legelején egy másik dámos területen. Itt szó szerint a végét csíptem el.

szekely_11_01.JPG

szekely_11_01_i.JPG

szekely_11_01_ii.JPG

szekely_11_02_iii.JPG

Itt következett egy közel másfél hónapos "kihagyás", sajnos a dolgok nem úgy alakultak ahogy terveztem, Nem jutottam ki. Ezután, decemberi hónapban, otthon sikerült egyet kerülnöm, frissen esett havazás után. Egy hangulatos téli reggelen...

szilas_12_06.JPG

Ezzel el is telt 2018...a fenti képpel búcsúzom tőle. Nem minden alkalmat említettem most meg, a fontosabbakat emeltem ki. Persze olyan is volt/van és lesz, hogy nem készült kép. Ilyen a vadászat! Ettől szép! De az ember akkor sem megy haza üres "kézzel"! Mert a természet mindig ad, csak észre kell tudni venni és meg kell látni!

Az év első felében többször tudtam menni, a második felében, de inkább az év vége nem sikerült úgy, mit terveztem, Sebaj! Majd jövőre!

Engedjétek meg, hogy az alábbi sorokkal fejezzem be mondandómat:

 Mi élmény volt

(Szamolányi Gyula)

Mi élmény volt ma elmegy

holnapra, mint a felleg 

mely vígan, vagy búsan

tovább - tovább suhan

a csendes alkonyon.

De bárhová is mennénk 

mind visszatér mint emlék 

és vígan, vagy búsan lelkünkre, rásuhan 

egy csendes alkonyon.

 

 

 

 Kedves Olvasó! Találkozunk 2019-ben!

Folytatjuk...

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!
Címkék: 2018 Évzárás

Végre...

2018. december 20. 10:58 - PlankToni

Egy kis hó...!

...a fentebbi "felkiáltásnak" az apropója még, hogy végre kijutottam! Nagyon régen volt november 01-e...

Az elmúlt hétvégét otthon töltöttem, valahol a Mezőföldön. 

Az ígért csapadék mennyisége megérkezett, hó formájában! Végre, kicsit befehéredett a határ! Közeledve úti célomhoz sikerült meglepnem egy csapat libát a pusztában...gyors kapkodás, elő a felszerelés és az alábbi felvételek sikerültek rapid módon.

blog_9.JPG

Itt gyanús lettem és szárnyra kelt az egész csapat.

blog1_11.JPG

A levegőben...

blog3_11.JPG

blog2_9.JPG

Ennyi liba között nem sikerült úgy képet készítenem, hogy ne legyen "kilógó, félbe vágott" liba a képeken.

Erre a napra még terveztem kimenetelt egy nádas szélére. Késő délután érkeztem a kiszemelt szegletbe. Minden érintetlen hófehér volt és néma csend vett körül. Nagyon apró pelyhekben szállingózott a hó (hódara), ezért a gépet nem vettem ki a hátizsákból. Ezt a délutánt, kora estét a nézelődésnek és hallgatózásnak szenteltem. Egy apró zörrenés nem volt, hallgattam a csendet ami körbe vett. Hallgattam az apró "hódarák"zörgését, halk neszét ahogy a kabátomon és a nádas levelein landoltak. 

Ahogy besötétedett, úgy közelítettem az autót, nem szerettem volna megzavarni ezt a némaságot. Gondoltam, hogy reggel egy nyitott könyv lesz a hótakaró, kiderül ki merre járt!

Másnap reggel...téli napokon nem kell hajnalok hajnalán kelni, kicsit "későn" világosodik (ennyi előnye van, valljuk be!). 

Jól gondoltam! Mozgalmas volt az éjszaka és hajnal! Élelem után kutattak, mintha feltárcsázták volna a környező földeket. Igazi csapázni való hó és időjárás fogadott!

blog8.jpg

blog9.jpg

blog10.jpg

Dolgozott a fekete sereg, rendesen! Volt közöttük "nagy talpú" is a nyomokból ítélve! Nem hiába, rejt ez a nádas szeglet meglepetéseket!

Ahogy haladtam a sűrű szélén, a sásos részben mozgásra lettem figyelmes. Kissé messze voltak, dokumentációs képeket tudtam készíteni. Valószínűleg tőlem ugrottak meg valahol a szélen, de bevallom őszintén, hogy én egy zörrenést sem hallottam felőlük!

blog5_9.JPG

blog11_6.JPG

blog12_5.JPG

A hangulat végett..

blog6_8.JPG

És elnyelte őket a nádas...

Őt pedig az idő nyeli el...

blog7_8.JPG

blog4_10.JPG

A fenti képpel búcsúztattam ezt a hangulatos téli, havas reggelt!

 

 

Szólj hozzá!
Címkék: vaddisznó Tél

Október

2018. november 04. 22:49 - PlankToni

Színekre "várva"

...eltelt Szeptember...A koronás fők már befejezték a nászt, a fáradalmaikat pihenik. A "nyárias hőmérsékletű" szeptemberben a természet színei, lombozat, levelek még mondhatni "üde" zöld színben pompáztak. Hiányoztak a színt hozó hűvös éjszakák, amelyek megfestik a leveleket.

 Október! Októberben, illetve szeptember végén egy különös hang hallatszik az őszi erdőn...megkezdődik a lapátos lovagok, lovagi tornája, a dám barcogás. Ez egy semmivel össze nem téveszthető és hasonlítható hang, "furcsa" horkantásnak "röfögésnek" tűnik. Azon területeken ahol gím és dám együttesen megtalálható, szeptember közepe után az agancsárok bőgése közé keveredik eme "furcsa" hang, Felejthetetlen élményhez juttatva az erdőt járó embert!

A hónap közepe után, Szicsó ( Gyene Szilárd) barátommal "szövetkezve" egyeztettünk, hogy megnézzük milyen mozgás van, milyen a barcogás...Szabad kezet kaptunk adott terület részen, ott aznap hajnalban - reggel nem vadásztak! Ugyanis dámos területeken ilyenkor van a fő szezon, a karácsony, csúnya szóval élve "aratása" az egész éves munkának.

Tervünk az volt, hogy a terület szélén, ahol néhány gesztenye a is található "letáborozunk", álcaháló mögé bújunk és várunk. Ahogy az alábbi képen látható, kicsit korábbról... 

blog.jpg

 

Jó ideje várakoztunk már, semmi sem mozdult. A fényviszonyok is folyamatosan változtak, hol borult, hol kisütött.

Éppen hálót bontottunk, ugyanis egy bikát hallottunk pár nyiladékkal odébb folyamatosan barcogni, gondoltuk, hogy szerencsét próbálunk vele. Ahogy levettük a hálót, akkor lépett ki kettő fiatal (azonos korú) dámbika a nyiladékra. Próbáltuk a helyzetet kihasználni.

blog_6.JPG

Nézelődtek...közeledtek...

blog1_8.JPG

blog3_8.JPG

blog4_7.JPG

blog5_7.JPG

Ahogy közeledtek valami gyanússá vált számukra, meghallották a gépek kattogását és beváltottak a sűrűbe.

Mi folytattuk amit elkezdtünk, összeszedtük a sátorfánkat és elindultunk. Útközben sikerült egy kíváncsi borjút fényképeznem, ő még tapasztalatlan...

blog6_6.JPG

Ahogy közeledtünk a barcogó hely felé nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a szerelmes lovag egy fedett helyen mondja a magáét, elég sűrű helyen "parádézik". Terv: a közelében lévő nyiladékon "beálcázva" várakozunk, ugyanis ilyenkor számítani lehet jövés - menésre a közelében, fiatalabb bikák részéről...

Az alábbi kép telefonnal készült, köszönöm Szicsó Barátomnak! Itt látható a helyszín is...

keszul.jpg

Jól gondoltuk, nem csalódtunk. Volt jövés - menés...némelyik bika olyan közel jött ki előttem, hogy egyből elugrott, egyből gyanús lettem. Na de nem mindegyik volt ilyen bizalmatlan!

blog7_6.JPG

blog8_6.JPG

Ezeket a színeket semmi sem adja vissza igazából, szerintem! Ezt látni kell! A képen látható lapátos dalia volt a legnagyobb amely megmutatta magát.

blog9_5.JPG

Fiatalabb korosztály...azért mindig gyanús volt valami azon a nyiladékon számukra!

blog10_5.JPG

blog11_5.JPG

Az alábbi "sorozaton" látható, hogy bizonyos esetekben jól jön a "zoom"...(véleményem szerint!)

blog13_2.JPG

blog12_4.JPG

blog14_2.JPG

Színpompás alagútban, avagy pazar képkeretben.

blog15_2.JPG

Ezzel a fenti képpel búcsúzott tőlem az a reggel! Köszönöm Barátomnak a lehetőséget! Ahogy ott ültem és várakoztam a fejem felett elhúzó vadlibák hangja, "gágogása" nyomatékosította, hogy bizony itt van az ősz, itt van újra!

...eltelt egy - két hét...a hónap legutolsó napja, egy másik vidéken. Itt is felszabadult a terület, vége a vadászatnak.

Kiérve két bikát hallani még folyamatosan barcogni a barcogó "placcról". Nyakamba vettem az állványt, és próbáltam a közelükbe férkőzni.

Útközben belebotlottam egy tehénbe, amely éppen a bikák irányából jött, majdnem az utolsó pillanatban vettem észre! A fényviszonyok még eléggé kopottasak voltak...

blog_7.JPG

A barcogó hely közelébe érve szembesültem vele, hogy a bikák a domb tetején mondják a magukét, eléggé fedett helyen. A képen látható lapátos barcogott még elég intenzíven, tehenet talán egyet  láttam a közelében, a fiatal, gyerek bikákat hajkurászta a placcon...egy másik csak meg - meg szólalt...lefényképeznem nem sikerült!

blog1_9.JPG

blog2_8.JPG

A fiatalabb generáció jött - ment...persze takarásban mindig.

blog3_9.JPG

blog4_8.JPG

blog5_8.JPG

A képeken látható módon kihívás elé állítottak, a terep sem volt egyszerű, elég meredek domboldal, a takarás, mind - mind nehezítette a dolgomat, némelykor úgy éreztem, hogy "bújócskát" játszanak velem! Viszont a nyomok a barcogó helyen arról árulkodtak, hogy nagy volt a jövés - menés, nagy csaták színtere volt! Majd jövőre...

De igazából ettől szép! ...nem attól amit ad, hanem amit ígér!

Verőfényben az őszi lombozat. 

blog6_7.JPG

blog7_7.JPG

Engedd meg kedves Olvasó, hogy írásomat az alábbi képekkel fejezzem be...

blog_8.JPG

blog1_10.JPG

blog4_9.JPG

blog3_10.JPG

...hisz, itt van az ősz, itt van újra!

 

 

 

1 komment
Címkék: Barcogás

SZEPTEMBER

2018. október 17. 00:44 - PlankToni

Bőség kosarával...

 SZEPTEMBER....így csupa nagybetűvel! Hisz nekünk, nagyvad fotósoknak is ugyan azt jelenti! Karácsonyt - ünnepet! Ugyan olyan izgalommal várjuk mi is...hisz ránk is ünnep napok várnak!

Az utolsó bejegyzésemet azzal fejeztem be, hogy reménnyel és "vágyakozással" várom a Szeptembert, hogy talán idén sikerül...ezt Rád bízom, Kedves olvasó, döntsd el magadban a végén, hogy sikerült -e!? 

Alig ért véget az üzekedés, mondhatni, a figyelmem a szarvasok irányába terelődött! Mentem amikor csak tudtam, vártam az ELSŐ-t, az első jelet, hogy elkezdődött, az első morcogást - hangolást. Ami augusztus 20-a után meg is történt, igaz, ekkor még egyben voltak (egy rudliban) a bikák, de egy - egy már hangolt, készült a nászra.

Vártam a híreket "délről"is, idén nagy reményeket fűztem hozzá. Míg egyszer csak jött a hír, hogy már javában áll a bál...készen állnak a "legények" a mulatságra!

Egy estét (távcsővel felszerelkezve) rászántam és megnéztem mi újság.Leírhatatlan élmény volt...hűvös este, ködpára úszott a nádrengeteg felett, a lemenő nap utánozhatatlan színeivel és körben 7 - 8 bika vágyakozó hangjával, ezek azok a pillanatok, amelyek mindent megérnek és egy életre bevésődnek, amelyre évek múltán is emlékezik az ember! 

A következő adandó alkalmat ki is használtam.Egy délután volt.Kedves Cimborámmal (K.L.) útra is keltünk, hogy szerencsét próbáljunk és megmutathassam neki a Mezőföldet...délután fél 4 körül szólalt meg az első, bent a nádban.Alig, hogy megadta a hangot, fokozatosan a többi is becsatlakozott! 

Mi egy les alatt álltunk és vártuk, hogy az előttünk lévő sásos - gazos részre kiváltson valamelyik agancsár.A távolabb eső nádfal előtt volt nagy jövés - menés, 4 -5 bika parádézott, de sajnos a gépnek messze voltak...

A várakozás közben tőlünk jobbra, 100 m-en belül egyszer csak megszólalt egy kereső bika, ami közeledett.A leshelyünk előtt 40 m-re volt egy vad dohány folt, ami takarásnak kitűnő volt.Megragadtuk az alkalmat és kihasználtuk...

Az alábbi látvány fogadott minket. Páratlan 12-es lőhető ( 6 kg körüli) bika.

blog_4.JPG

És bőgve közeledett, azért szemmel tartva..

blog1_6.JPG

blog2_6.JPG

blog3_6.JPG

Parádézott...

blog4_5.JPG

Amire a közelben lévő vetélytárs (a kihívott) reagált, egyszer csak megjelent két agancsszár a dohány felett.

blog5_5.JPG

Szemmel láthatólag is voltak méretbeli különbségek...Igazán szemre való bika.

blog6_4.JPG

Fegyverét feldíszítve, hogy nagyobbnak tűnjön.

blog7_4.JPG

Előttünk 20 - 30 méterre kerülgették egymást.

blog8_4.JPG

Teljes valójában.

blog9_3.JPG

Fenyegető, lassú, kimért de határozott mozdulatokkal közeledett.

blog10_3.JPG

Belebőgve a lencsébe!

blog11_3.JPG

Méregették egymást (a takarás miatt ennyi sikeredett), egy "röpke"csörte történt és a gyengébb egyből hátrált, tőlünk ellentétes irányban. Itt szembe tűnőbb a méretbeli különbség!

blog12_2.JPG

A győztes pedig hangot adott a sikerének!

blog13.JPG

Megint megmutatta magát.

blog14.JPG

Ahogy szűnt a harc heve, úgy tisztult a kép és egyből gyanúsak lettünk számára.

blog15.JPG

A nap méltó képen búcsúzott! Ezeket a színeket igazából a fénykép sem adja vissza...ezt át kell élni!

blog16.JPG

A következő alkalommal hajnalban mentünk ki, egy kedves barátommal (P.I.), hogy egy életre szóló élményhez jusson Ő is.

Alig állítottuk le az autót, már hallani lehetett a koncertet, amelyet 10 - 15 szerelem hevében "égő" lévő bika tud adni. Beálltunk a les alá, de akkora pára - köd ereszkedett alá, hogy 20- 30 méterre csökkent a látótávolság.Ekkor elhatároztuk, hogy a kukorica takarásában (amely a nádas mellett húzódott) cserkelünk, beljebb megyünk a terület "szívébe". A köd - pára ahogy leereszkedett úgy távozott is...

Felejthetetlen őszi, szeptemberi képet, hangulatot árasztva, tárulva elénk!

blog_5.JPG

600 mm-en.

blog1_7.JPG

blog2_7.JPG

A fenti képen látható bikának gyanúsak lettünk, beváltott a nádba.(A szemfüles olvasónak ismerős lehet a képen látható agancsár!)

A nádfalat vallatva szembetűnt egy nem mindennapi agancsos...amikor megpillantottuk nem tudtuk eldönteni pontosan, hogy fekszik vagy áll, ugyanis a fenti képen látható bika állt a sásban, ott ekkora volt a takarás.De fél óra eltelte után sem mozdult, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy fekszik és megpróbáljuk megközelíteni.

blog3_7.JPG

Távolról is "nagyot mutat".

blog4_6.JPG

blog5_6.JPG

Hol a bika?

blog6_5.JPG

Ahogy méterről - méterre közelebb jutottunk hozzá.

blog7_5.JPG

Míg nem egyszer csak félre fordult a korona...és álomba szenderült Őméltósága.

blog8_5.JPG

blog9_4.JPG

Még közelebbről...

blog10_4.JPG

Teste is látható valamelyest.

blog12_3.JPG

Itt eszmélt fel, a perspektíva azért ilyen, mert a takarás miatt teljesen ki kellett húznom a monopod lábát és titkon abban bíztam, hogy előbb fel fog állni és megnéz, hogy mi ez itt előtte...mikor elaludt még nem volt itt! 8 év körüli 10 - 11 kg...még van hova fejlődnie!

blog13_1.JPG

 Nem, nem állt fel, egyből elugrott de még vissza tekintett...

blog15_1.JPG

blog14_1.JPG

blog11_4.JPG

Eme fenti képpel búcsúzom Szeptembertől...megfáradt harcos, győztes csatákat megidéző szép álmokat! Bízom benne, hogy jövőre ugyan itt, ugyan ekkor találkozunk! Utadat kísérjék az égiek, mert még korai lenne számodra...!

blog18.JPG

Viszlát Szeptember!

 

3 komment
Címkék: Szarvasbőgés